Kié a tudás?

Manapság az internet a tudás aranybányája, azonban ezt sokhelyütt szabadosan értelmezik.

Nem ezzel van a baj.
A problémák ott kezdődnek, mikor az információ önnön határait meghaladva kerül fölénybe az emberrel szemben, akit alapesetben szolgálnia kellene. Számtalan módja létezik annak, hogy a legbonylultabb képlet is a saját hatókörén belül legyen tevékeny, ennek azonban a legnagyobb ellensége a szándékosan hatásvadász viselkedés.

Ez semelyik kultúrának nem a része, bármennyire is alá és fölérendelt képet mutat maga a világ első olvasatban. 
Amitől megfoszt minket az élet, arra nincs is szükségünk abban a formában tovább, azonban kutatva-keresve rá lehet találni a kindulópontjaira, hogy ne kerüljünk veszélyes távolságba a tűztől, ahol végső soron létezünk.

Sokan képesek tanulni, de csak kevesek tudják átadni azt a tudást, amit megszereztek maguknak.
Egyes emberek életpályája ez, ami tisztelendő, és amit csak az ostoba ember képes becsmérelni torka szakadtából. 
   Nemcsak az egyén, de a közösség is erre tendál, mivel bizony az élet sötét oldala ezt a prést kényszeríti ki.

Nem kell reggelente kávé helyett tapsolva ébredni, elég, ha csak a saját fejlődésünk jól felfogott érdekét felismerve figyelünk, figyeljük azokat, akik többet tudnak, jobban ismerik azt a bizonyos világot. 
   Emberként a társadalmat szolgáljuk, aminek az ígérete ez. 
A harag rossz tanácsadó, a türelem pedig rózsát terem. Ez így van még ma is, de a jövőben is így lesz remélhetőleg.

Zárszóként egy fontos gondolat. Az idea egy olyan állapot, ami számunkra többet jelent, mint az eredeti környezetét tekintve. Tekintve azt is, hogy emberként egymástól megszabadulni, mások határait meghúzni önkényesen nem tudjuk - nem is akarjuk -, alkalmazhatjuk inkább a meglévő ismereteinket hozzáadott értékkel, vagy átfogalmazva, esetleg kiegészítve a saját céljaink szolgálatában is.  

Rovatok:

Kategóriák:

Forrás: