Ez a lélek bennem analizálódni vágyott

A számunkra ismeretlen ember azt mond, amit akar. "És most menj, és csinálj úgy, mintha mondani szeretnél valamit... Tégy úgy, mint aki valamit akar!"

Igen, így kezdődnek a kapcsolatok. Láttunk már ilyet a tv-ben, hallottunk róla a rádióban és ezt igazolja az élet.

Légy hát nyitott mindenre, kis virágot az asztalra helyezd. Az élet sava-borsa, fűszer, egyfajta lelkek, világok találkozása az élet. Kiváló hallgatóság, de pocsék kritikus, vagy katasztrofális empátiával felénk forduló tanára az életnek az életben.

Szóval mint víz és a part találkozása. Vagy mikor a sós víz elegyedik az édessel. Az intim kapcsolat az egy helyzet, vagy egy érzés inkább?

Szóval a kapcsolat szó hordozza magában azt, hogy az egy kapcsolat ugye, de mégis adódhat helyzetből és lehet egy érzés is kialakul a következményeképpen. Vidám, szeleburdi és szertelen, de a szükséges kapcsolódási pontja egymástól elérhetetlen távolságra van. A kapcsolódásunk lehetősége mákszemnyi, borúsan és hűvösen szólva, válaszolva meg a dolog absztrakt és pornográf egyszerűségét.

Találkozunk egymással a boltban. Másutt is. Bárhol, és érezzük valahogy egymás hangulatát, sőt egymás érzésvilágáról is alkothatunk képet anélkül, hogy az szólt volna egy szót.

Van, hogy hűvös lesz egyszerre, sőt, deréktájt és a fejünk hátsó részén érzünk hűvöset. Mint mikor az ember meglepett.

Lépjünk kicsit előbbre. Előbbi időpontra. A metakommunikáció zajlik le először. Látod, hogy látom, és érted, hogy akarom, hogy akarod. Bizarr, vicces helyzet alakulhat ki belőle, de lehet közel kerülünk egymáshoz. A dolog kiinduló pontja az egymásra utaltság, maga a kiszolgáltatottság. A kialakult helyzet, avagy az, hogy ebben a döglött és meddő szokványos élethelyzetben egyáltalán kialakult, kialakulhatott (ez).

De rágjon csontot az, akinek a húsból nem jutott? Miről fogunk itt beszélni, az, hogy egymás ölébe hullottunk és kész? Parasztvakításnak - így mondják - tűnhet de mivel más kiút nincsen, lennie kell a világok találkozásának.

Amúgy ekkor van, hogy igenis látunk mindent és hallunk is mindent, ami a másik fejében zajlik és tudjuk is azt, hogy az ő gondolata adott esetben esetlenebb, agresszívebb, gyengébb, (meg azt is, hogy ő tudja mindezt rólunk) szóval egyúttal mindazt együtt tudjuk a kialakult helyzetről mondani egy időben egymásnak, amit gondolunk is róla. Ne faljuk fel egymást azért, legyünk kritikusak, bizalmatlanok, de közben még virágot is szedhetünk.

Visszatérve arra, hogy miféle természetbeni erekciós potenciál (avagy rossz nevén brutalitás) rejlik ebben az agresszivitásban. Ilyennel nem lehet találkozni és nem lehet vele kapcsolatot teremteni, mert azt egyszerűen a saját jól felfogott érdekünkben nem szabad. Biztos van aki már megjárta a poklot és tud róla mesélni. Mondani egy pár szót.

Az életben elhatalmasodott a káosz és egyre jobban csak az elértéktelenedés inflálódik, de nekünk viszont marha jó, hogy tudtunk "beszélni mégis" pár szót.

Rovatok:

Kategóriák:

Forrás: