A fenn, ahol egyedül állsz

Akkor van igazán értelme ennek az életnek, ha vannak olyan emberek körülöttünk, akik kevésbé népszerű dolgokat is megtesznek azért, hogy a másikon segítsenek.

Ha van a környezetünkben valaki, aki magunkba nézvén megtehet olyan dolgokat is, amikre talán egyedül sosem lennénk képesek, akkor van csak igazán olyan kapcsolatunk, amire büszkén mondhatjuk, hogy egyedülálló.
Egyedülálló a maga nemében azért is, mert kevés, de leginkább ritka az ilyen tulajdonsággal bíró ember, aki akkor is kiáll teljes mellszélességgel, amikor már maga sem látja át teljesen a saját igazát.

Az ilyen helyzetek döntésre kényszerítik azt is, aki nem volt képes ezt valami miatt meghozni, gondolkodásra pedig azt, aki ezidáig képtelen volt rá.

A kapcsolataink az életünk, azt jelentik, nem kell hozzá sokat gondolkodni, hogy ráeszméljünk, ezek leginkább nem csak azért fontosak, hogy legyen kivel kirándulni, moziba menni, hanem gyökeret vervén az életünk egyik fontos, mélységeket szántó pontaji. Ha hagyjuk, hoy ezek elkallódjanak, nem törődünk velük, vagy nem törődünk velük eléggé, akkor ténylegesen bűnt követünk el "magunkkal" szemben, másokkal szemben. Nem az erő a törvény és nem is az akarat. Ha látjuk azt, hogy a világ zajlik, forog körülöttünk, minket már nagy baj nem érhet, azonban lehet, épp ekkor nem figyelünk oda a másikra, annak szavaira, gondolatára.
Itt most megidézhetnék néhány filmcímet, de nem teszem, mondhatnék kevésbé ismert mondásokat, de inkább ezt sem tenném, viszont azt szívesen hozzáteszem, hogy aki mosolyog, annak nincs, és nem is lesz baja az élettel most és később sem.

Rovatok:

Kategóriák:

Forrás: